Rent a car roulette

Újabb hollandiai kaland úgy 2 hónappal ezelőttről. Lassan már én magam is unom a helyszint de ez van, ezt dobta a gép. Nade mit pörgetett ki ez alkalommal a roulette. A pultnál még úgy nézett ki, hogy egy új Passat CC-t.Mire kisétáltam már sejtettem, hogy itt ma valami csavar lesz még. Félelmem beigazolódott, az utolsó CC-t az előttem álló fricc vitte el. Sűrű bocsánat kérések közepedte a pultban álló afrikai bevándorló felajánlott egy Mercedes E220cdi-t. Kombit. Hát nem erre számítottam de azért vonakodva elfogadtam. Látszott, hogy nagyon ki lehetnek fogyva autóból és ezt is az utolsó pillanatban rántották elő valahonnan mert az előző bérlő cigaretta hamuja még betöltötte az autó teljes belsejét. Bedobtam a bőröndöt a gigantikus csomagtartóba és jött az első apróság. Mert az apróságok adják a különbséget két dolog között. Ahogy kinyotottam hátulját a csomagtér takaró rolót egy motor felemelte, hogy kényelmesebben pakolhassak, majd amikor lecsultam és az nem záródott be csak félig, egy másik villany motor magától zárt állásba húzta ajtót. Hmm. Figyelmes.

Anyway, célba vettem Hágát. Szó szerint mert mostanra végre meg birtam jegyezni az utca nevét ahol az iroda van úgyhogy büszkén írtam immár fejből naviba, bár már nem lett volna rá szükség. Váltó D-be és go. Nem vezettem még sosem E mercit de érdekes volt hogy húzódnak le előle az emberek. Pedig nem voltam agresszív. Viszont ez az autó valahogy kívül belül azt sugalja, és gondolom ez a nagyobb kategóriás merciknél méginkább így van, hogy "én vagyok a világ ura, takarodj előlem te kis ****". És csak követni kell a csillagot ami a hosszú és a veztető űlásből teljesen láthatatlan gépház tető végét/elejét jelzi. A 220 cdi a motor paletta alja ha jól tudom, ennek ellenére kellően agilisan ugrik ha a pióta úgy akarja. Elsőre nagon is szimpatikus volt a gép.

Ez végre egy olyan hét volt, hogy tudtam magamnak valamennyi szabadidőt lopni, úgyhogy 2 hosszabb autózást is beiktattam. Az első tervem az volt hogy elmegyek és megnézem a Híd túl messze van című örök klasszikus főszereplőjét az arnhemi hidat de az sajnos kicsit messze volt. Azt a játékot találtam ki inkább, hogy a POI-ból választok magamnak uticélokat és azokat meglátogatom. Így is lett. Az autónak DVD alapú a navigációja ezért szerintem botrányosan lassú, mire megszül egy városnevet vagy egy bállítást az maga az örökkévalóság. Ha már a naviról van szó, az előbbi fogyatékosságtól eltekintve nagyon egyszerű kezelni, igazi hülye biztos és pofon egyszerű a menűje. Én mepróbáltam a ne használj autópályát beállítást, egészen addíg működik is amíg össze nem találozik egy olyan útszakasszal amit idő közben a németalföldi srácok bringaúttá alakítottak. Erre én mondtam neki, hogy 1km kerülő de egy városnézés után ugyan oda vitt vissza, a bringa út elejére. Erre én rápróbáltam egy 2km-es kerülőre ami ugyan így végződött. Inkább engedtem neki az autópályát egy darabig. Ebbe a problémába többször bele futottam, talán az új E osztályon már ezt orvosolták, nem tudom de számomra elég bosszantó volt.

Útközben próbáloztam az automata váltó manuális használatával de érdekes módon érzésre csak rontotta az autó teljesítményét, meg valahogy nem is illett ehez az autóhoz a váltóval való erölködés. Fel is adtam a dolgot, csak kocsikáztam. Közben szépen rám sötétedett amit az automata világitás is észrevett és fel is kapcsolta a gyári xenon lámpákat. Állat jól világít de gondolom ez minden xenonnal így van. Nekem ilyen még sosem volt de már értem miért építik be sokan utólag is az autójukba. Viszont nekem ilyen sosem lesz, én betegesen a gyári extrákat szeretem.

Uticélomról amúgy kiderült, hogy egy víztorony a semmi közepén. Az oda vezető út elég forgalmas volt, igazán haladni sem lehetett. Ja, a hollandok autós hitvallása: Minek menjükn gyorsabban 120-nál amikor annyival is egy óra alatt keresztül lehet autózni az országot. Ehez társul még, hogy ott a bringás az isten. Na ez leírja a közlekesésüket. 2 nap és tablettákat kell szednie egy pesti suttyónak mint én.

Másnap újabb túrát eszeltem ki de erre már készültem, nem bíztam magamat a véletlenre. A cél Rotterdamtól délre néhány Van Gogh által is megfestett szélmalom. Odafelé az autópályán mentem, hogy azért még világosban oda is érjek. Begombolkoztam. Klíma be, navi beállít, kerestem valami hallgatható holland rádió adót és hajrá. Ez a kocsi autópályára termett. rugalmasan gyorsul 120 és 160 között és fölötte is még megy. A klíma bekapcsolását nem érzi meg különösebben. Ha már a klímánál tartunk, ennek a kezelő szervei nem tetszettek. Olyan az egész mint egy olcsó autó rádió. A kijelzőjéről nem lehet leolvasni hogy éppen hogyan van beállítva mert minden irányból csillog ahogy a nap süt rá. Ezt igazán hanyagolhatták volna, olcsó és igénytelen hatása volt az egésznek számomra és nagyon bosszantó. Ellenben a rádió grafikája a multifunkciós kijelző passzol az autó hangulatához. Mint egy régi rádió. És az RDS-nek hála jelzi az állomások nevét is. Radio Luxemburg, a mikrofonnál Cseke László.

Mivel autópálya üzemmódban voltam hamar elértem a szélmalmokat. Szépek voltak de semmi extra. Marha messze az úttól néhány forgó izé. Azt hittem legalább közel lehet menni hozzájuk de nem. Vagy csak nem találtam meg a Visitor's Centre-t. Pedig a navi azt mondta oda visz. Mindegy, hazafelé megint váltottam a kis utakra, végig a tengerparton. Ez egy 2*2 sávos körforgalmakkal megtűzdelt teljesen üres út és a tenger szinte sehol nem látszik. Csalódaá de legalább kellemesen autózható, főleg hogy nincsenek rajta természetes akadályként a helyi autósok. Elkezdett szakadni az eső, az eső érzékelős ablaktörlő kivállóan működött. Hozzá sem kelltt nyúlni, mindíg tudta mennyire kell törölni. A vihar ahogy jött el is ment, én meg észre vettem, hogy a körforgalmakban szépen meg lehet csúsztatni a kombi hátulját. Persze előtört belőlem a hülye gyerek, ESP ki. Ez lett a legnagyobb csalódásom egész út alatt. A Mercedes annyira vigyáz rám, vagy annyiira nem bízik bennem, hogy az első kipörgésnél vissza kapcsolja és korrigálja a hülyeséget. Pedig én játszani akartam :o( Ez most elmaradt.

Másnap már csak a reptérre mentem vissza. Tankolás az utolsó kúton, 300km-re pontosan 30 liter dízel. Végül is ekkora autónál nem rossz.

Végszó: nagyon jó autó, kétség nem fér hozzá. Majd ha 60 leszek. De addígra már lehet nem is lesznek belsőégésű motorok és repülő csészealjakon járunk. Mint a Jetson család. Time will show!

Elég régen blogoltam utoljára és mivel éppen ebéd előtti dekoncentrációval küzdök gondoltam a monoton gépelés majd kizökkent ebből az állapotból.

Tehát a mai autó. Mint ahogy a cím is talán sugalja ez már inkább volt kedvemre való volt. Ismét Hollandia. Lassan már egy 2 hónapja, hogy ott jártam. Emlékszem ezen a napon gyönyörű napsütéses idő volt és a kölcsönzős lány is jó kedvében lehetett mert megtört a jég és meglepett egy BMW X3-assal. A szívem mindíg a német technika felé húzott úgyhogy leplezetlen örömmel mentem átvenni a gépet. Az autó 2.0 benzines volt, BMW X-drive hajtás, ezt jöbb helyen is ráirták, nem árt az ingyen reklám. No mindegy, irány Hága a már berepült autópályás útvonalon. Állítgattam az űlést de kicsit furcsa volt mindíg a poziciója. Valahogy nem sikerült igazán megtalálnom a helyem de mégsem volt kényelmetlen. Talán erre mondják hogy megszokást igényel de nem rossz. Furcsa volt kicsit még a pici műszerfal is. Én valahogy nagyobbra számítottam. Az órák olyan érzést keltettek mint egy női karóra. Az a fajta amelyik a férfi órák mintájára készül és a formája próbál vagányságot, kalandot sugalni de mivel mégis csak egy női darab, jóval kisebb, finomabb és törékenyebb hatást kelt. A belső a szokásos BMW. Aki már ült ilyenben azonnal mindent megtalál. A kezelő szervek kézre állnak, a rádió/navi jól kezelhető bár kicsit kellett rajta agyalnom, hogyan is kell átváltani navira illetve hogyan kell a címet megadni de az első nehézségek után már ment minden mint a karikacsapás. Ez az autó is fel volt szerelve a kedvencemmel, nyitható panoráma tetővel amit azonnal használatba is vettem. Ez maga a csoda. Ha egyszer úgy hozza az élet hogy vehetek maganak valami komolyabb autót ez biztos hogy benne lesz az extra listában.

A 2.0 benzin motor ami sajnos már egy ideje csak 4 hengeres és nem a sor hatos szépen megy bár szerintem egy kicsit erőtlen. Vagy orrvérzésig kell pörgetni vagy nem igazán megy. Szerintem Ebben az autóban is 3.0d az igazi partner, bár olyat még nem vezettem.

Összességében azt mondom, hogy az elején kicsit távolságtartóan indult a kapcsolatom az autóval de a végén össze melegedtünk. Kellemes, el tudnám képzelni mindennapi használatra magamnak is. Szerintem igazi csajozós kocsi lehet, főleg itthon. Vagy ifjú managerek céges verdája.

Sajnos nem volt időm túl sokat autózni csak kb 250km-t. Ezalatt átlag 12l-es fogyasztást mértem ami talán nem is olyan sok figyelembe véve a 4x4 hajtást és hogy a motort eléggé pörgetni kell. Végig gondolva, kéne. Nem az én stílusom teljesen mert kicsit több benne magamutogatás mint azt én szeretem de együt tudnék vele élni.

Amsterdam Schiphol reptér. Itt veszem fel az autót amivel Hágába megyek. Már ismerős a helyszín nem először vagyok itt csak múlt a héten vonatoztam. Megint megfogadtam, hogy többé nem tömegközlekedem. A holland vonatok gyorsak és pontosak de a csatlakozás, azt inkább hagyjuk. Mivel itt mindeki bringázik minden más közlekedési mód háttérbe szorul. A taxi nem jön ha hívod, ha meg mégis akkor méreg drága mert idióta zóna árak vannak. Meg ugye autózni izgalmasabb. A Sixt honlapján amikor lefogaltam az autót egy C30-as Volvót ábrázolt a kép ami később BMW 1-es sorozatra változott. Már előre dörzsöltem a markom és itthon minden havernak elmondtam, hogy eljött az én időm és most valami igaz fettkönig autót fogok hajtani. Leszállás, szokásos 15 perces gurulás a reptér legtávolabbi csücskébe, csomag felvesz és irány a Sixt pult. Gondolatban már a C30-at vezettem. &RUSH mesélte, hogy Hollandiában sok Volvót kaptak, szinte biztos voltam a sikerben. Otthon a neten utánna is néztem az autónak. Titiokban reméltem hogy az 1.8 turbó motoros lesz, legalább lesz mivel összemérni a Leont. Azt is tudtam már, hogy ez nem igazi "hot hatch" ahogy azt angolszászék mondják hanem a furcsa csupa üveg hátulja miatt külön kategória amit shooting-brake-nek hívnak. És ekkor jött a zuhany. "I have a nice Hyundai i30 for you with TOMTOM...." Egy világ omlott össze bennem. Mit volt tenni, legalább mégsem vonat. Séta a kocsihoz, ez már messze nem rohanás. Még az eső is esni kezdett. Mindegy is, ma ezt dobta a gép. Indulás. Az első amit észrevettem, hogy a gáz nagyon érzékeny a Hyundaiban. Épp csak megérintem és máris pörög a motor 2000-ig minimum. Hozzá kell szokni. TOMTOM-ot könnyű volt beállítani, nem túl bonyolult a lelke. Lefelé görbülő szájjal kigördültem a parkolóházból és jöttek a kellmes meglepetések. Először a műszerfal. Szép kéken világít, minden könnyen leolvasható, a rádió nem olyan egyértelmű és elsőre elég doboz hangja volt de iPod és USB stick kompatibilis, mp3 cd lejátszós úgyhogy mindent tud amit szerintem kívánni lehet tőle. Kis játék vele és a doboz hang is a múlté. Kár hogy ezt is a szokásos koreai hőálló ezüstre festették. Még mindíg nem értem minek. Meglepetés No2 automata világítás, ahogy "fényt kapott" az autó lekapcsolt. Viszont ez a feature később elég butának bizonyult mert árnyékban nem mindíg tudta eldőnteni, hogy nappal van vagy éjszaka. És a meglepetések csak sorra jöttek. Automata ablaktölő. Kivállóan működik csak amikor beindítom a motort minden ok nélkül töröl párat ha vizes ha száraz az ablak. Közben újra kisütött a nap is és kezd meleg lenni. Klíma be és már nem is izzadok annyira a félbőr...akarom mondeni műanyag űlésben. Viszont a klíma is digit. Szerintem VW másolat, szinte ugyan úgy kell állítani ki és be kapcsolni.

Sajnos nem volt sok időm tesztelni, állítólag dolgozni küldtek ki, az autók csak egy apró plussz így kb 140km-t mentem az autóval főleg autópályán. Erre a távolságra kerek 20 euroért tankoltam bele ami 7 liter/100km-t jelent. Hááát, ha nem szeretném az autókat azt mondanám tökéletes. Sosem fog gondolom elromlani, szerintem külsőre belsőre egészen szépen sikerült az i30 de mégis. Én szeretem az autókat. És ez nem autó csak egy jármű. Nincs lelke.

Követem Csongort és laza uatzásbeszámolóval spékelem meg a mai leírásomat. Történt vala, hogy Müncheni kedvenc repterem kedvenc autókölcsönzője felé tartva a két terminál között megláttuk a német autógyártás új luxusát a Panamérát...

Ez a történet nem róla fog szólni, bár nekem nagyon tetszett. Akárki akármit is mond, gyönyörű autó, nagyon formás, simán bevállalnám a családnak..saját örömömre is persze.

A legjobb az a müncheni reptérben, hogy év eleje óta őrületes reklámverseny folyik a 2-es terminál hatalmas üvegfaláért, ami a terminálok közötti térről tökéletesen látható. A stuttgártiak kezdték az új E osztállyal. Akkora plakátot még életemben nem láttam. Valószínű, hogy a felrakás árából több mercit is hazavihettem volna. A Panamera már gyengébb, a fele üvegfalat sem foglalja el (persze a kép felső részét így is betölti). Panamera a Panamera előtt. Erről ennyit.

Választási lehetőség: merci b class - no thanks, eos - sajna 3-an vagyunk csomagokkal vagy ford kuga. Legyen, úgy is tetszik a kicsi teste.

Tényleg jól néz ki kívülről, nekem nagyon bejön, a ford design ezen mutat eddig a legjobban szerintem.

A kocsi csomagtartója baromi kicsi a méretéhez képest. 3 ember kabinbőrönd + laptop kombója már alig fér el a csomagtartóban. Belseje szerintem botrány. Minek kell erőltetni ezt a szürke, csillogó szart a műszerfalon.

Maradjunk egy kicsit a jó dolgoknál. Felszereltségfüggő, de a tolatókamera iszonyat jó. Mutatja  képet, számolja hogy merre mész éppen, milyen messze vagy a ütközőcserétől. Mikor belvárosban parkoltunk egyik este, már mindeki nyomta a hátsó sorban, hogy elég, elég, amikor én még nagy lazán rátoltam 5 centit. Ja, amúgy a kocsit lehetetlen rendesen belátni, belülről..kell a radar vagy a kamera.

A Ford beépített színes navija szép meg minden, de valahogy címfelvételkor sehogy sem akarta pont azt az utcát megtalálni ahova mi mentünk. Alap dolgok, mint más városi vagány autókra, éppen úgy igazak: Jó, hogy magasan ülök, de szar, hogy autópályán 160 felett olyan, mint egy ejtőernyő és csak a szelet fogja. A 2.0 TDCI biztos jó motor, valószínüleg ez a legjobb bele, de nagyon messze van egy BMW 2.0 dízeltől. Pirosnál versenyeztünk vele: 2000-ig simán vertek minket, nagyon lassan indult be, aztán lenyomtuk a szomszédot, de lehet, hogy rossz az összehasonlítás, mert addigra már túlléptük a megengedett sebességhatárt és hát ez azért csak Németország, itt még tiszetlik a táblákat.

Összességében kéne,mert szebb Ford nincs a belseje a Mondeónak is majdnem ilyen és még ha az nagyobb is, ezzel sokkal mővébb menni.

A tomboló sertés influenza kellős közepén landoltam Münchenben és vettem át első igazi saját bérleményemet. Vagy bérelményemet. Ezt majd a helyesírási szakértőm javítja. :o) A szokásos kompakt kategóriát kértem navival és vártam az eredményt. A lány a pultban azt mondta tud adni Ford Focus C-Max-ot vagy VW Golf Plust. A C-Max beépített, a Golf Garmin kézi navival lett volna. Én a Fordot akartam mert a beépített dolgok nem tudnak eltűnni meg nem is kell velük leadáskor a pulthoz vissza sétálni, ám kollégám a háttérből közbe szólt és így a Golf lett a befutó. 1,6 benzin, 105 Le, szerintem Highline felszereltség lehetett vagy arra tartott mert volt benne  MP3as rádió, digit klíma, 4 elektromos ablak, űlés fűtés és a többi szokásos. Ha jól emlékszem az autó egészen új volt talán 2000km lehetett benne. A 105 Le repített bennünket az autópályán már amennyire tudott. Nem tudom ki mit gondol de én a VW 1,6-os benzin motort ahogy van törölném a választékból. Semmire nem jó. Már elég nagy ahoz hogy elég sokat fogyasszon, ami esetünkben kb 9 liter volt viszont elég gyenge még ahoz hogy "smile factor"-ról még ne beszélhessünk. Haszontalan. Jó jó tudom, azért lendületből nem megy rosszul, ha akar és a szél is jó irányból fúj keservesen még a 200-ba is bele harap vele az autó de semmi több. Maga az autó szerintem semmi extra. Pontosan ugyan olyan mintha a Golf 5. Csak ebbe véletlen 4-gyel több levegő befúvót szereltek és a többlet levegő okozta túlnyomástól az autó kicsit felfúvódott. Kivéve a csomagtartót mert az a külső méretekhez képest nagyon pici. Kétten utaztunk 1-1 kabin mértű bőrönddel és laptop táskával de tele volt az egész. Alig fért be a cuccunk mellé a Garminhoz kapott táska. :o) Az autóval kb 60km-t autóztam, ami több mint egy vásárlás előtti próba út. Nem tudom, szerintem maga a kategória felesleges és ehez még túl drága is. Szerintem semmivel sincs nagyobb értéke mint az alap Golf-nak. Persze ha nem vagy 230cm magas és nincs szükséged az extra fej térre. Na akkor vegyél ilyet. Máskülönben, ez is csak egy a többi közül.

Amikor megláttam szerencsétlent a repülőtéren...ajajaj. Gábor 1 perce rakta le a telefont  és mondta, hogy ormótlan, kocka, semmi dizájn. Te szent ég, ezzel menjünk be a céges 5-ösök és A6-osok birodalmába!
Csomagtér kinyit, börönd berak. Meg kell hagyni van puttonya a rondaságnak. Megyek az anyósülés felé és nyitom az ajtót: "Ennek nincs kerete!" Na jó, ha vettem volna a fáradságot és felkészülök, hogy ez fog várni akkor nem lepödök meg. Mindenki valamire való autórajongó tudja, hogy egy subarunak nincs kerete.Én viszont meglepödtem, és nem azert mert nem láttam még ilyet, hanem mert máris éreztem, hogy nem is baj ha ronda, az biztos, hogy különleges.

Szállnék be de nem tudok, mert valaki olyan közel húzta az ülést,hogy nem fér be a lábam. Pedig nem tünt úgy, mintha közel lenne. Ebböl most az következett, hogy egész idö alatt kicsinek éreztem a kocsit. Pedig nem az.
Nézzük a forgalmit: kétezres benzines, 117kw (ha jól emlékszem). Akkor ennek mennie kell. Gábornak már van egy nap tapasztalata, azt mondja megy is ha kell de nem fogunk vele felszállni.
Nézzünk körül a belsejében. Az elsö ami eszembe jutott, hogy a subaru legendának valahol máshol kellett születnie nem a belsö térben. Második gondolatom, amit már ki is mondtam az volt, hogy remélem a belsö formavilág és a kocsi külsö tervezésére elkülönített pénzt odaadták a motor és a futómü fejlesztöinek. Bizonyára lesz itt még valami, amihez meg kell kaparintanom az a  rettentöen "untrendi" kulcsot.
Na akkor élvezzük ki a 20 percer utatat az irodába és ismerkedjünk azokkal az elemekkel amiket nem tudnék vezetés közben bizergálni. Van pl. ülésfütés, ami mehet is a 2-es fokozatra, mert hideg van. Autómata klíma. Jelenleg 30 fokra csavarva és fél gázra állitva a ventillátorok. Gábor azt mondja, hogy máshogy nem lehet eredményt elérni. Szkeptikus vagyok, imádom az autómata légkondit, és nekem müködjön is autómatikusan. Ez viszont autómata, de tekergetni kell a ventillátor erösséget meg a befúvás helyét is és van egy állás ahol az "AUTO" beállítás van. Rögtön elcsavargattam. Aztán vártunk. Semmi. Másnap olvastam a Totalcaron, hogy szar a légkondi. Hát az. Másnap adtam neki még egy esélyt és az erösséget "AUTO"-ra raktam az irányt pedig az ablak-ra állítottam. Fújt, mint az eszeveszett. Aztán 21 fokon elkezdtem izzadni meg a hang is zavart. Marad a kézi beállítás.

Most megnéztem ezt a képet. Nem rossz ez annyira. Tényleg nem az, de jobb ha nem ülünk elötte másban.
Mi maradt még ki. A radió nagyon béna, egyböl kicserélném, ha az enyém lenne.
Eltelt két nap és jönnek a visszajelzések, hogy a kocsi nagyon rendben megy az úton.
Csütörtök reggel van és elöször indítom el a motort saját kezüleg. A pöccnél egy kicsit tovább tart amig felpörög és rögtön hallom, hogy nem a megszokott hang köszön felém. Viszont az idegen hang kedves és vidám, kár hogy megint nagyon hideg van és kaparni kell az ablakot. Na elindulunk és meg kell állapítanom, hogy a szervó nagyon könnyü. Nem érzek semmit az útból. Elöször egy rövid, nyugalmas úton vagyok túl, semmi izgalom.
A többiek mennel haza délután, úgyhogy kiviszem öket a reptérre. Most hogy jobban megnézem ez a müszerfal olyan mintha egy regi suzuki swiftben ülnék. Index, ablaktörlö, müszerfal nekem tök olyan.

Kiértünk, leraktam. Továbbra sem éreztem semmit a Subaru mítoszból. El kellett volna menni a pusztába hupákolni egy kicsit, akkor talán kijött volna az erössége. Na mindegy, szerintem az emberek 90%-a kb. úgy használná az autót, ahogy én ebben a 2 napban. Ez azt jelenti, hogy bármilyen szuper is, inkább vennék ebböl a pénzböl egy németet vagy szebb japánt. Meglepett-e...hát nem.

A berlini reptér autó kölcsönző pultjainál eldugottabb hely nincs a világon. Leszáll a menetrend szerinti malév gép valahol a reptér egyik csücskében és át kell sétáljál a másik csücskébe az összes terminál épületen keresztül különösebb külső segítség nélkül. Még rutinos berlinbe járókat is meg tud tréfálni az egy két kihelyezett iránymutató tábla. De megtaláltuk és elindult az alkudozás hogy milyen autót is kapunk a Sixt-től. Ezen az úton sem én követtem el a bérlést viszont én lettem kijelölve vezetni. Kollégám aki már jóval több "smart pontot" birtokol mint én választhatot hogy Audi TT kabrióval utazzunk 3-an vagy egy Nissan Qashqai-al. Praktikus okokból a Nissant választotta bár megfordult a fejünknem hogy inkább kétszer fordul valaki de legyen a TT. Átvettük az ezüst Nissant és rajt. Uticélunk a kb 120 km-re található Cottbus városa volt ami valahol a lengyel határ közelében fekszik. Ha jól tudom valami magyar focista anno játszott a város csapatában. Kb ez lehet a város legnagyobb nevezetessége ennek a alamikori kelet-német városnak. Az út végig jó minőségű autópálya, ahol a 2.5 literes benzines Nissannal kellemes tempóban vitorláztunk. Vitorláztunk mert a szélcsendes idő ellenére ez az autó össze vissza ment az úton. Még ha csak egy madár szállt el mellettünk akkor is. Néha le kellett lassítanunk mert egy kamion 79-cel elkezdte előzni a 80-nal haladó társait, majd amikor az út ismét szabaddá vált kick-down és vártam hogy majd valami történik de semmi. Az automata váltó valahogy nem tudta eldönteni hanyadikba akar váltani és csak várt, várt majd hirtelen minimálisan elkezdtünk gyorsulni. Valahogy ez a 2.5 benzines motor és a válto szerintem nem illenek össze. Ahoz hogy úgy érezd megy az autó a motort nagyon pörgetni kell de akkor meg csak üvölt és hamar váltja a következő fokozatot. Ha meg nem pörgeted akkor csak a össze vissza jár a fordulat és nem történik semmi még ha a gáz pedált egyenletesen is tartod. Valamennyit lehet javítani a váltó tulajdonságain ha "tiptronik" üzemben használod de szerintem nem éri meg az erőfeszítést. Azért ezzel az autóval is sikerült begyűjtenem egy trafipax fényképet, remélem a német szervek nem küldik ki :o) Az autó belseje a szokásos ma divatos műanyag és hőálló ezüst festék kombó, ez van akinek bejön nekem inkább nem. A műanyaggal nincs bajom csak azt nem szeretem ha másnak akar látszani mint ami. Minek? Nem őszinte dolog. A felszereltséget illetően nem volt rossz az autó ami általában a japán kocsikra igaz, elektromos ablakok, űlés fűtés, digit klíma, tempomat,  iPod és USB csatlakozás, nagy kijelzős központi panel ami egyben rádió és navigáció is és rengeteg gomb a funkciók kezeléséhez. Kicsit elsőre nehéz is átlátni a kavalkádot, talán úgy mondanám hogy megszokást igényel. A gyári hifi botrányosan rosszul szólt pedig nem vagyok az a kimondott autó hifi bolond, nekem általában elég jó a széria cucc. A navigáció az új Renault-kból került át és szerintem kiválló. Nagyon könnyű kezelni, gyors, dinamikusan áttervezi az útvonalat ha valahol dugó van és nagyon szép bolondbiztos grafikus képpel figyelmeztet a fordulóknál. Autópályán még a táblákat is szinte valósághűen kirajzolja. Az átlag fogyasztásunk kevés városi és főleg autópálya használat mellett 14-15 liter/100km ami szerintem egy kicsit sok főleg, hogy 140 km/h tempó körül autóztunk csak. Alapvetően vallom, hogy egy autó benzinnel megy de mégis ehez az autóhoz is talán jobban passzolna egy diesel motor mint ez. Mind a fogyasztásnak, mind a menet dinamikának jót tenne. Összességében nekem ez az autó az 5 Ft-ot nem adnék érte kategória mert semmit nem nyújtott számomra élmény szinten és még csak gazdaságosnak sem mondható. Igazán véleményt sem lehet róla alkotni mert nem tesz rád benyomsát. Egy nagy adag semmi.

Az elsőt még nem én béreltem csak kölcsön kaptam. Németországban voltunk egy kollégámmal aki megkért hogy intézzek el pár dolgot amíg ő tárgyal. Így kerültem egy Mercedes C180 Kompressor T-model közelébe. Ennek az autónak már a kulcsa is a luxus érzetét sugalja. Ez egyébként érdekes mert szerintem az autó gyártók ma már ezzel is próbálnak hatni ránk vásárlókra, felhasználókra. A minap egy ismerősöm akit sikersen megszabadítottak autójától vett egy Seat Ibizát. Nézegettük, próbálgattuk az új autót és feltűnt, ahogy a kulccsal játszottunk könnyebbnek, műanyagabbank tűnt mint egy ugyan olyan "bicska" VW vagy Audi kulcs. Lehet csak én érzem így de ki tudja. Mindegy is. Az autó természetesen ezüst színű volt, Avantgard felszereltség. Ez azt hiszem náluk az alap, mégis volt benne memóriás elektromos űlés, fényre sötétedő belső tükör és a kedvencem panoráma tető. Ahogy beültem a szokásos Merci elemek fogadtak, minden a megszokott helyen, minden azonnal megtalálható. A navigációt könnyen tudtam kezelni annak ellenére, hogy először láttam ebben a tipusban, persze csak miután átállítotam angol nyelvre. Elindultam és szinte azonnal éreztem, hogy ez az autó a kiválló minőség, a könnyen beállítható vezetési pozició és minden jó tulajdonsága ellenére nem lesz a kedvencem. Nem ment rosszul, a 6 sebességes manuális váltóval nem okozott gondot sem a gazdaságos sem a sportos autózás de ez utóbbihoz valahogy kicsit vérszegénynek éreztem. Bár lehet ezt a tipust nem is igazán erre tervezték. Azt hiszem ez a motor kb 150-160 lóerő ami azért átlag autókhoz képest nem rossz, főleg a magyar suzukis társadalomban de mégsem nyújtott különösebb vezetési élményt. Persze a München környéki autópályákon ahol kb 150 km-t mentem vele könnyedén és gyorsan lehetett autózni ám amikor egy országúti szakaszra értem nem volt igazán partner a dinamikus közlekedésben. Azt sugalta, hogy álljunk be a sorba és kövessük a többieket. Nem kell itt ugrálni előzgetni mert még a Cobra 11 meglátja. Összességében szerintem nem rossz autó de sajnos nem túl fiatalos, sportos pedig pont ez lehetne az a kategória ennél a márkánál amelyik a 30 körüli vásrlókat célozza és nem a nagypapákat. A panoráma tető viszont maga a csoda, én egy napos kora márciusi napon mentem az autóval. Nyitott tetővel és emellett kicsit fűtve igazi élmény az autózás. Na nem kabrió érzés de azért ez is több a semminél. Azt hiszem erősebb motorral vagy talán egy nyomatékosabb cdi motorral még a saját pénzemből is vennék ilyet.