Amsterdam Schiphol reptér. Itt veszem fel az autót amivel Hágába megyek. Már ismerős a helyszín nem először vagyok itt csak múlt a héten vonatoztam. Megint megfogadtam, hogy többé nem tömegközlekedem. A holland vonatok gyorsak és pontosak de a csatlakozás, azt inkább hagyjuk. Mivel itt mindeki bringázik minden más közlekedési mód háttérbe szorul. A taxi nem jön ha hívod, ha meg mégis akkor méreg drága mert idióta zóna árak vannak. Meg ugye autózni izgalmasabb. A Sixt honlapján amikor lefogaltam az autót egy C30-as Volvót ábrázolt a kép ami később BMW 1-es sorozatra változott. Már előre dörzsöltem a markom és itthon minden havernak elmondtam, hogy eljött az én időm és most valami igaz fettkönig autót fogok hajtani. Leszállás, szokásos 15 perces gurulás a reptér legtávolabbi csücskébe, csomag felvesz és irány a Sixt pult. Gondolatban már a C30-at vezettem. &RUSH mesélte, hogy Hollandiában sok Volvót kaptak, szinte biztos voltam a sikerben. Otthon a neten utánna is néztem az autónak. Titiokban reméltem hogy az 1.8 turbó motoros lesz, legalább lesz mivel összemérni a Leont. Azt is tudtam már, hogy ez nem igazi "hot hatch" ahogy azt angolszászék mondják hanem a furcsa csupa üveg hátulja miatt külön kategória amit shooting-brake-nek hívnak. És ekkor jött a zuhany. "I have a nice Hyundai i30 for you with TOMTOM...." Egy világ omlott össze bennem. Mit volt tenni, legalább mégsem vonat. Séta a kocsihoz, ez már messze nem rohanás. Még az eső is esni kezdett. Mindegy is, ma ezt dobta a gép. Indulás. Az első amit észrevettem, hogy a gáz nagyon érzékeny a Hyundaiban. Épp csak megérintem és máris pörög a motor 2000-ig minimum. Hozzá kell szokni. TOMTOM-ot könnyű volt beállítani, nem túl bonyolult a lelke. Lefelé görbülő szájjal kigördültem a parkolóházból és jöttek a kellmes meglepetések. Először a műszerfal. Szép kéken világít, minden könnyen leolvasható, a rádió nem olyan egyértelmű és elsőre elég doboz hangja volt de iPod és USB stick kompatibilis, mp3 cd lejátszós úgyhogy mindent tud amit szerintem kívánni lehet tőle. Kis játék vele és a doboz hang is a múlté. Kár hogy ezt is a szokásos koreai hőálló ezüstre festették. Még mindíg nem értem minek. Meglepetés No2 automata világítás, ahogy "fényt kapott" az autó lekapcsolt. Viszont ez a feature később elég butának bizonyult mert árnyékban nem mindíg tudta eldőnteni, hogy nappal van vagy éjszaka. És a meglepetések csak sorra jöttek. Automata ablaktölő. Kivállóan működik csak amikor beindítom a motort minden ok nélkül töröl párat ha vizes ha száraz az ablak. Közben újra kisütött a nap is és kezd meleg lenni. Klíma be és már nem is izzadok annyira a félbőr...akarom mondeni műanyag űlésben. Viszont a klíma is digit. Szerintem VW másolat, szinte ugyan úgy kell állítani ki és be kapcsolni.

Sajnos nem volt sok időm tesztelni, állítólag dolgozni küldtek ki, az autók csak egy apró plussz így kb 140km-t mentem az autóval főleg autópályán. Erre a távolságra kerek 20 euroért tankoltam bele ami 7 liter/100km-t jelent. Hááát, ha nem szeretném az autókat azt mondanám tökéletes. Sosem fog gondolom elromlani, szerintem külsőre belsőre egészen szépen sikerült az i30 de mégis. Én szeretem az autókat. És ez nem autó csak egy jármű. Nincs lelke.